Terápia

A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna célja a tanulásban vagy értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, mozgássérült, magatartászavaros, pszichoszomatikus betegséggel élő, depresszív zavarokat mutató,  hiperaktív, megkésett beszédfejlődésű, beszédfogyatékos gyerekek, fiatalok és felnőttek specifikus fejlesztése a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által. Tehát a lovasterápia speciális jótékony hatásainál fogva az indikációs területek széleskörűek. A lovaglási helyzetek összetettsége rendkívüli és hatékony lehetőségeket teremt a fejlesztés számára.

A kompetencia kérdését fontos tisztázni, hiszen lovasterápiás tevékenység végzésére az jogosult, aki alapdiplomájából adódóan egyébként is illetékes az előbb sorolt problémákkal való foglalkozásra, illetve oklevelet szerzett a Magyar Lovasterápia Szövetségnél.

A ló lépés vagy ügetés jármódját használva, játékosan zajlanak a lovaglások. A hagyományosan vett lovaglás tanítás helyett elsődleges cél a képességfejlesztés. A lovaglásra érkező gyerekek problémájától függően kerül meghatározásra a terápás cél. A foglalkozás minden esetben a gyermek egyéni, speciális szükségleteihez igazodik.
Lovaglás előtt részt vesznek a ló felkészítésében ( lóápolás, szerelés ) vagy éppen a lóról leszállva segítenek tisztítani . Fontos mozzanat ilyenkor az otthonról hozott alma, répa etetése, mellyel köszönetüket, törődésüket fejezik ki. Ezekben a helyzetekben különösen mėly lehetősėg adódik a kapcsolatteremtésre, kompetencia átélésére.
A foglalkozások során a legfontosabb a lóval való közvetlen kapcsolat, testének melege, járásának ringatása, melyek kikapcsolják a stresszt okozó külső és belső ingereket. A lovaglás megnyitja, kiszélesíti a világot a gyermek számára. A ló hátáról más perspektívában látja a világot.
A lovaglás során a különböző érzékszervek, analizátorok a külső és belső érzékelés állandó, folyamatosan változó hatása alatt állnak. Az állandó ritmusos mozgás hatást gyakorol a haptikus, taktilis, kinesztetikus érzékelés alakulására. A játékok, gyakorlatok során vizuális és akusztikus észlelésük differenciáltabbá tehető. A komplex feladatok lépéseinek megtanulása révén a szerialitás fejleszthető.
A lovaglással összefüggő új térátélés élménye, valamint a mozgó lóhoz való folyamatos alkalmazkodás segíti a pszichés kognitív funkcióikban károsodott gyerekek figyelmének fejlődését. A lovaglás során végzett gyakorlatok fejlesztik a megfigyelő képességet, növelik az emlékezeti teljesítményt.
A lovaglási helyzet megkívánja a lovastól, hogy a ló mozgása közben cselekedjen és ehhez képest gondolkodjon is. A lovaglás során megvalósuló folyamatos mozgás cselekvésvezérléshez igazodó gondolkodási reakciót igényel. A gondolkodási reakció gyorsasága befolyásolható a ló jármódjának, mozgásgyorsaságának, a lovaglási területnek megváltoztatásával.
A lovaglás jó lehetőséget kínál a kommunikációs képességek fejlesztésére. A szóbeli utasítások, a bemutatással egybekötött magyarázatok a beszédmegértést és a szókincs gyarapodását egyaránt segítik. A lovon ülve sokkal oldottabbak a gyerekek, beszédkésztetésük nő. Szeretnek beszélni a lóhoz. Emellett a foglalkozás vezetőjével, a segítővel, a társakkal is kommunikálni kell. Új ismereteket is szereznek a ló tartásával, gondozásával, ápolásával kapcsolatban.
A lovaglás alkalmas a motoros és orientációs képességek fejlesztésére is. Javítja, finomítja a korábban elsajátított mozgássémákat, valamint az új helyzethez igazodó mozgásokat megtanítja. A lovaglás fejleszti mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, a téri orientációt. A lovon való helyes ülés kialakítása csökkenti a lovasok tartáshibáit. A foglalkozások eredményeként erőnlétük, edzettségük, általános fizikai állapotuk is javul. A lovaglás serkenti a légzést, fokozza szív és tüdő működését. A lovasterápia azon ritka terápia, amely szabad levegőn zajlik, gazdagítva az élményt az évszakok, az időjárás szépségeivel és viszontagságaival, a környező élő világ jelenlétével. A külvilág iránti érdeklődést ezáltal megnöveli.
A lóval való kapcsolat megkönnyíti az emberi kommunikációt, és segítséget ad  a szociális képességek fejlesztéséhez. Mivel a lónak azonnali visszajelzései vannak, a gyerekek megtanulják, mikor cselekszenek helyesen. El kell sajátítaniuk bizonyos biztonsági és egyéb szabályokat, valamint ezek betartását is. Meg kell tanulniuk a különböző helyzetekhez alkalmazhodni, és azoknak megfelelően adekvátan viselkedni, cselekedni. Ezáltal fokozható feladat- és szabálytudatuk. A lóval való közös munka olyan motiváló erő, melynek ereje egyedülálló; hatása kihasználható a gyerekek életének egyéb területein is. Az érzelmi nevelésre és a magatartási zavarok csökkentésére a terapeuta egyéni példaadása is iránymutató. A lovaglás sikeres megvalósításához  kapcsolódó követelmény az akarati tulajdonságok kialakítása, formálása. Bátorság, kitartás, céltudatosság és helyes önértékelés nélkül nincs eredmény. Egy- egy feladat sikeres végrehajtása örömmel, elégedettséggel, büszkeséggel tölti el a lovasokat. A foglalkozás során számos pozitív megerősítést kapnak. Mindez fokozza önbizalmukat, segíti a pozitív önértékelés és énkép kialakulását. A lovaglás hatására a gyermekek magatartása és személyisége pozitívan változik. A lovaglási helyzet, a lóval való törődés lehetővé teszi a feszültségek, a szorongás oldódását, a szeretet kimutatását, a felelősség kialakulását egy másik élőlény iránt.
És most néhány gondolat a  gyógypedagógai voltizsálás vagy lovastorna mibenlétéről. A lovastorna egyszerűbb vagy nehezebb gimnasztikai gyakorlatok lovon történő végrehajtását jelenti; a mi esetünkben álló vagy lépésben haladó helyzetben. A lovastorna oktatás lehet akár egy lépcső a gyermek számára a lovaglás előtt. Kezdés, hasznos kiegészítés és kiegyensúlyozó sport; ezek a  lovastorna jelzői a klasszikus lovaglással kapcsolatban.
A lovastorna oktatás olyan tartási reakciókat hoz létre, melyek később járás közben is automatikusan kiváltódnak. A cél az egyenes testtartás kialakítása, az izületi mozgékonyság javítása, az izomzat erősítése, s az, hogy minden helyzetben újra megtalálják egyensúlyukat; tudjanak alkalmazkodni .
A lovastorna csökkenti a félelmet, hiszen a gyakorlatok fokozatosan nehezülnek a gyermek teljesítményétől függően, és a sikeres végrehajtás mindig növeli bátorságukat, önbizalmukat. Megszokják, hogy félelem nélkül mozogjanak a ló hátán, vagy éppen csússzanak le róla. Azok a lovasok, akik voltizsálnak is, sokkal nagyobb biztonsággal ülnek a lovon.
A lovastorna nagy vonzerőt jelent azoknál a gyerekeknél, akik egyébként nem szívesen mozognak. A ló kedvéért hajlandóak gimnasztikázni, erősödni, hogy például ne huppanjanak fájdalmat okozva kedvencük hátára.

A lovastornánál a lóval való érintkezés folyamatosan testközeli. Intenzíven élőlényként élik meg a " tornaszert " , és nem csak egy eszköznek tekintik. A lovastornász tudatában van annak, mennyire fûgg lova nyugodtságától, jóindulatától, melynek következménye a hálás és körültekintő együttlét. A gyerekek fokozatosan megtanulnak a ló mozgására hagyatkozni. A saját súlypontjukat a lóéval kell összhangba hozniuk a különböző tornamutatványok közben is.
A foglalkozás műlovon történő bemelegïtéssel, gyakorlással kezdődik. Az új gyakorlat rajta biztonsággal, félelem nélkül kipróbálható, betanulható; a már ismert elemek pedig finomíthatók, tökéletesíthetők. A Meleg József asztalosmester munkàját dicsérő falovacskát ugyanúgy szeretik, simogatják a gyerekek.